Az első vetített képet látó nézők megélt élményét mai tapasztalatainkkal és a bennünket körülvevő technikák tükrében nehéz elképzelnünk, de tényleg egy csoda lehetett, igazi varázslat. Mutatványos bódék világából indult ez a nem is annyira régi történet útnak, ezért így az egész mögött élénken kell, hogy lássuk a homo ludens-t, a „játékos embert”.
Ennek a mutatványos világból született filmművészetnek a „kicsinyített" változata, „mesevilága” az animáció.

Mi is pontosan az animációs film? A latin anima lélek szóból ered, jelentése életrekeltés. „Olyan mozgókép, amely a tárgyakat és rajzokat úgy rendezi el, hogy azok sorozatban fényképezve, vagy mozgóképen kivetítve, szabályozott mozgás illúzióját keltik.” Ebben az illúzióban áll a bűvölete, hiszen bármi megmozdulhat, olyan is, amiről tudjuk mozdíthatatlan. A film egyik alműfajának tekintik, de önálló műfajként, művészetként is megállja a helyét. Eszköztára révén a képzőművészettel is szoros kapcsolatban áll és a felhasznált technika tekintetében a hagyományos rajzfilm mellett létezik „kollázsfilm, árnyfilm, a félplasztikus bábfilm, a tárgyanimáció, a filmrelief, a festményfilm, a gyurmafilm, az emulzióra karcolt film, a homokanimáció, a papírkivágásos technikával dolgozó film, a pixillációs (élő embereket bábokként mozgató) eljárást alkalmazó film és a napjainkban egyre inkább teret hódító, számítógépes technikával készült animáció.” (Források: Mozgóképkultúra; Margitházi Orsolya: A fimművészet…)
És bizony a magyar animáció jelentős helyet foglal el ám nemzetközi viszonylatban is. 2025. november 14-16. között zajlott az Országos Rajzfilmünnep, melynek célja a rajz- és animációs filmek sokszínű kultúrájának, értékeinek közvetítése. Idén már 11. alkalommal került megrendezésre, a mostani téma az IRODALMI ADAPTÁCIÓK volt.

A tavalyi évben a Zagyvaság Vidékfejlesztési Egyesület önálló szervezetként ugyan nem csatlakozott az ünnephez, de a lefedettségi területén működő intézményeknek már ajánlotta 2024-ben is az irodalom, gyermekirodalom népszerűsítésére, valamint egyéb kulturális, művészeti tartalmakhoz való kapcsolódás eszközként, nem utolsó sorban hídként a családokhoz, fiatalokhoz, közösségekhez. Nagy öröm számunkra, hogy Lőrincin már tavaly is, idén pedig már Zagyvaszántón is vetítettek a rajzfilmünnepen.
Az idei évben úgy láttuk jónak, ha önálló szervezetként csatlakozunk, de természetesen nem önállóan, hanem együttműködésben valósítunk meg vetítéseket. Így történt, hogy a hatvani Bajza József Gimnáziumban, Nagykökényesen és egyesületünk székhelyén is ünnepeltük az elmúlt napokban a rajzfilmeket.
A legkisebbeknek (1-3 éves korosztály) a Barangoló Kulturális Egyesület vetített egyesületünk székhelyén 2025. november 14-én Marék Veronika BORIBON történeteiből néhány epizódot és avatta be a kicsiket a nagyvásznas, babzsákos mozizás élményébe. Ugyanezen a napon délelőtt Veresné Kalcsó Krisztina közbenjárásával, szervezésével a Bajza József Gimnázium 11.évfolyamának vittük Arany János Toldi elbeszélő költeményének rajzfilmes változatát, melyet Jankovics Marcell és Csákovics Lajos rendezett. Végül, de nem utolsósorban a rajzfilmünnep mindhárom napján a nagykökényesi művelődési ház és könyvtárban klasszikus kedvenceket a Vukot, a Macskafogót és a Ludas Matyit vetítették le Besszerné Marika polgármesterasszonynak köszönhetően.

Hisszük, hogy az animációs műfajjal való találkozásoknak, az órásvászonra vetítésnek, a közösségi filmnézésnek fontos szerepe és hatása van sokféle tekintetben, így folytatása az biztosan következik.

Fekete Anita, 2025. 11. 18.

2025. október 21-én került megrendezésre a Budapesti Európai Ifjúsági Központban a GYIÖT és a központ szervezésében a VII. Ifjúsági munka Konferencia, melyen munkaszervezetünk dolgozója is részt vett.

A konferencia Molnár Bálint a Budapesti Európai Ifjúsági Központ igazgatójának „Az ifjúsági perspektíva az Európa Tanácsban” című előadásával kezdődött. 2025. októberében, Málta-Valettán az Európa Tanács Ifjúságért felelős miniszterei (10 miniszter) határozatba foglalták az Európa Tanács ifjúsági perspektívára vonatkozó referenciakeretét.

Az ifjúsági perspektíva a fiatalok igényeinek, érdekeinek, tapasztalatainak kifejezése a politika, a szakpolitikai döntéshozatal és a döntéshozatali folyamatok keretében. Az ifjúsági perspektívák beépítése=jobb demokrácia. Megerősíti a fiatalok cselekvőképességét, megteremti a feltételeket ahhoz, hogy gyakorolhassák jogaikat, befolyásolhassák a politikát, a szakpolitikát és a döntéshozatalt. Erősíti a közösséghez/társadalomhoz való tartozás és a tulajdonlás érzését, fejleszti az állampolgári készségeket és kompetenciákat a társadalom egyik legfontosabb szegmensében, bővíti és erősíti a fiatalok hálózatait.

Az ifjúsági perspektíva 4 pillére: GONDOLKODJUNK a fiatalokkal, TANULJUNK a fiataloktól és a fiatalokkal együtt, RÉSZVÉTEL a fiatalokkal, CSELEKVÉS a fiatalokkal és a fiatalokért.

A konferencián a határozat nem hivatalos fordítása is rendelkezésre állt a résztvevők számára, melyet a honlapunk dokumentumai között mi is elérhetővé tettünk most. A dokumentumot ide kattintva érheti el.

„A fiatalok bevonása nem kiegészítő elem, hanem a demokratikus legitimitás alapja”

A konferencia folytatásában Milutinovits Lászlótól - Európai Bizottság és az Európa Tanács közötti ifjúsági Partnerség – hallhattunk arról, hogy milyen eredményei vannak az európai ifjúsági munka konvencióinak, a fiatalok bevonásának (tematikus műhelymunkák), valamint konkrét lépésekről (ütemtervről), folyamatokról, fogalmakról (ifjúsági munka) beszélt előadásában.

„Az ifjúsági munka katalizátorként jelenik meg a társadalmi változások és a demokrácia előmozdításában.”

Mohay Gergely a Kulturális és Innovációs Minisztérium főosztályvezető- fiatalokért felelős főosztályvezető a hazai ifjúságpolitikai tevékenységekről, valamint a készülő ifjúsági stratégiáról adott tájékoztatást a jelenlévőknek.

Az előadásokat követően szekciókban volt lehetőség még feltenni a kérdéseket, valamint részletesebben megvitatni a hallottakat.
A délutáni műhelymunkák és jógyakorlatok előtt Gulyás Barnabás a GYIÖT szakmai vezetője „Az ifjúsági munka szakmafejlesztésének időszerűségéről” beszélt előadásában, majd a résztvevőknek lehetősége nyílt a készülő ifjúsági munka SZAKMAI-ETIKAI kódexének megvitatására kiscsoportokban. Az eddig elkészült szakmafejlesztési anyag zárt formában került kidolgozásra, de a műhelyhez lehet most már csatlakozni, tehát aki szeretne közreműködni, szerepet vállalni az ifjúsági munka szakmai kérdéseinek rendezésében azokat várja a GYIÖT szeretettel. Az aktív szerepvállalás azért is fontos, hogy minél több szempont megfogalmazásra kerüljön.

JÖVŐNK ZÁLOGA AZ IFJÚSÁG!

A fiatalok bevonásának érdekében munkaszervezetünk a közösségi tervezés módszereiről a jövő év elején műhelymunkát szervez az egyesület tagjainak, részletek erről hamarosan!

Fekete Anita

Hatvan, 2025.10.27.

A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztályával karöltve, számos szakmai partner közreműködésével, kreatív alkotópályázatokat hirdet több korosztály számára, az Év Emlőse, a magyar szöcskeegér játékos, viszont rejtőzködő világába.

A Vadonleső Program már több mint 15 éve, önkéntesek hathatós segítségével gyűjt 18 védett növény- és állatfaj elterjedésével és veszélyeztetettségével kapcsolatos adatokat. A programot működtető szervezetek 2014-ben indították útjára az Év Emlőse kezdeményezést: minden évben a kiválasztott védett vagy fokozottan védett emlősfaj fontosságára, jellemzőire irányítják a figyelmet, többek között az alkotni vágyókat is megszólítják különböző kreatív pályázatokkal.

• Keretösszeg: 70 milliárd forint;  
• Igényelhető hitelösszeg: 1 – 20 millió forint;  
• Futamidő: minimum 7, maximum 72 hónap;  
• Folyósítás: egyszeri alkalommal, a teljes összeg 100%-a előleg formájában;  
• Elszámolási időszak: A folyósítás napját követő 5 hónapon belül a folyósított összeg legalább 50%-ával, 12 hónapon belül pedig a folyósított összeg 100%-ával el kell számolni;  
• Igénybevételi határidő: 2025. december 31-ig vagy a keret kimerüléséig, a kiválasztott vállalati MFB Pont Plusz fiók (Gránit, MBH, OTP) nyitvatartási ideje alatt;  
• Elszámolható költségek köre: Készletbeszerzés költségei, működési költségek: egyéb termeléshez szükséges költségek, nyersanyagok beszerzési költségei, igénybe vett szolgáltatások értéke, munkaerő költségek, közüzemi díjnak minősülő rezsiköltségek.  

• legalább egy lezárt üzleti évvel rendelkeznek;  
• Budapesten kívül működnek;  
• 50 fő alatti létszámú, feldolgozóiparban tevékenykedő mikro- és kisvállalkozások.