Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek kialakításának koncepciója
A vidéki alapszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatban az Európai Közösség stratégiai iránymutatásokat adott ki, melyek a nemzeti tervezés alapját jelentik. Mint általában a vidékfejlesztési intézkedéseknek, a szolgáltatások fejlesztésének is alapvető hosszú távú célja a fenntartható fejlődés elősegítése, a vidék népességmegtartó erejének növelése, a vidéki munkahelyteremtés, a vállalkozásfejlesztés, a helyi gazdasági diverzifikáció elősegítése, a kapacitásfejlesztéssel, a társadalmi befogadás és a vidéki népesség életminőségének javításával párhuzamosan. A társadalmi integráció ez esetben tehát azt jelenti, hogy ezen fejlesztésekben a nők, a fiatalok és az idősebb munkavállalók szükségleteire kiemelt figyelmet kell fordítani. A feladattal összefüggésben az FVM VKSZI megbízásából a HROD műhelyében kerültek megtervezésre az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek koncepciójának alapvonalai.
Falusi "infrastruktúra"A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésének fő céljaként az Európai Bizottság a vidéki területeken a gazdasági és társadalmi hanyatlás, az elvándorlás megállítását, a vonzó vidéki élet megteremtését tűzi ki. A támogatást a falu vagy a vidéki közösségek alapszolgáltatásainak kisléptékű infrastrukturális beruházásaira lehet
fordítani. Ide tartozik az információs és kommunikációs technológiák helyi elérhetőségének javítása, a kulturális és szabadidős tevékenységek fejlesztése. Javasolt a szolgáltatásokhoz hozzá nem férő, ritkán lakott területek vagy külterületi népesség számára olyan multifunkcionális struktúrákat létrehozni, melyekben a különböző szolgáltatások, pl. mobil vagy elektronikus szolgáltatások széles választéka elérhető.
Jelenleg a szolgáltatási struktúra működése települési szinten a vidéki kistelepülési önkormányzatok számára megoldhatatlan feladatokat jelent. Folyamatban van a közszolgáltatások, közfeladatok ellátásának felülvizsgálata, reformja, alapvető követelménnyé válik a hatékonyság, a gyorsaság, pontosság és a közérdekű információkhoz való hozzáférés biztosítása, a helyi szintű döntésekben a partnerség érvényesítése. Az új típusú feladatokhoz, a helyi közösségek számára a szükséges intézményi háttér biztosításához a jelenlegi, nagy részben korszerűtlen infrastruktúra ellátottság nem elégséges. Szükség van megfelelően kialakított és integráltan, fenntarthatóan működtetett közösségi és szolgáltató terekre (továbbiakban: IKSZT). A kialakítás – melynek költségeit alapvetően az ÚMVP biztosítja – kapcsán fontos hangsúlyozni: az IKSZT gyakorlatilag minden közösségi épületben kialakítható, legyen az akár teleház, művelődési ház, általános művelődési központ, bezárt közoktatási intézmény stb.
Az IKSZT keretében megvalósíthatók a foglalkoztatási, vállalkozásfejlesztéshez kötődő, gyermek és ifjúsági, oktatási, képzési, közművelődési, szociális és lakossági, ügyfélszolgálati jellegű szolgáltatások is. Az IKSZT mindemellett helyet biztosíthat a szakmai támogató hálózatokhoz kapcsolódó szolgáltatásoknak, vállalkozási tevékenységeknek, és megjelenhetnek benne egyéb kapcsolódó szolgáltatások, funkciók, a közösségek fejlődését, a közösségi tervezést szolgáló, illetve a roma lakosság társadalmi integrációját elősegítő programok, projektek. Az IKSZT-ben elérhető szolgáltatások működtetése alapvetően az ÚMFT operatív programjaiból, az ÚMVP szolgáltatásfejlesztési és működtetési intézkedéseiből, illetve az egyes funkciókhoz kötődő hazai forrásokból (pl.: e-Magyarország pontok, Foglalkoztatási Információs Pontok) finanszírozott fejlesztésekből, programokból valósítható meg.
Az ÚMVP jogosult települések száma alapesetben összesen 2787. A kiválasztás során alkalmazni kívánt egyik legfontosabb alapelv, hogy a pályázó rendelkezzen egy minimum öt évre szóló működtetési és fenntartási tervvel, melyben bemutatja az IKSZT-ben tervezett, kötelezően vállalt szolgáltatásokat, valamint a további vállalt, egyéb forrásokból, pályázat útján megvalósítandó tartalmakat.
A kérdés az, hogy milyen mértékben és milyen hatékonysággal sikerül e forrásokat koordinálni, azokat az IKSZT kereti közé „terelni”. A forráskoordináció hatékonyságának biztosítása érdekében kormányzati szintű együttműködés szükséges. A tárcák ezt felismerve, folyamatosan egyeztetnek a vidéki szolgáltatások közös, integrált fejlesztésének lehetőségeiről.
Az eddigiek alapján is látható, hogy ez az egyik legösszetettebb, szinte minden vidéki szereplőt, közösséget és szolgáltatót érintő vidékfejlesztési intézkedés, melynek végrehajtása – tekintettel a jogcímhez kapcsolódó forrás nagyságára és „integráló jellegére” – további, elsősorban tárcaközi egyeztetéseket tesz szükségessé, hogy az ÚMFT operatív programok ez irányú fejlesztései is szinergiában valósuljanak meg.
Falusi "infrastruktúra"A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésének fő céljaként az Európai Bizottság a vidéki területeken a gazdasági és társadalmi hanyatlás, az elvándorlás megállítását, a vonzó vidéki élet megteremtését tűzi ki. A támogatást a falu vagy a vidéki közösségek alapszolgáltatásainak kisléptékű infrastrukturális beruházásaira lehet
fordítani. Ide tartozik az információs és kommunikációs technológiák helyi elérhetőségének javítása, a kulturális és szabadidős tevékenységek fejlesztése. Javasolt a szolgáltatásokhoz hozzá nem férő, ritkán lakott területek vagy külterületi népesség számára olyan multifunkcionális struktúrákat létrehozni, melyekben a különböző szolgáltatások, pl. mobil vagy elektronikus szolgáltatások széles választéka elérhető.Hatékonyság, gyorsaság, pontosság
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) „vidékfejlesztési lába” elsősorban szintén a helyi szintű gazdaságfejlesztést (mikrovállalkozások támogatása, turizmusfejlesztés), másodsorban az életminőség javítását (alapszolgáltatások fejlesztése, falusi örökségvédelem) tűzte zászlajára. Az ÚMVP tervezése és értékelése során, illetve társadalmi egyeztetését követően, rendkívüli igény mutatkozott a kistelepülési infrastruktúra-fejlesztés és a közszolgáltatások minőségének javítása iránt is.Jelenleg a szolgáltatási struktúra működése települési szinten a vidéki kistelepülési önkormányzatok számára megoldhatatlan feladatokat jelent. Folyamatban van a közszolgáltatások, közfeladatok ellátásának felülvizsgálata, reformja, alapvető követelménnyé válik a hatékonyság, a gyorsaság, pontosság és a közérdekű információkhoz való hozzáférés biztosítása, a helyi szintű döntésekben a partnerség érvényesítése. Az új típusú feladatokhoz, a helyi közösségek számára a szükséges intézményi háttér biztosításához a jelenlegi, nagy részben korszerűtlen infrastruktúra ellátottság nem elégséges. Szükség van megfelelően kialakított és integráltan, fenntarthatóan működtetett közösségi és szolgáltató terekre (továbbiakban: IKSZT). A kialakítás – melynek költségeit alapvetően az ÚMVP biztosítja – kapcsán fontos hangsúlyozni: az IKSZT gyakorlatilag minden közösségi épületben kialakítható, legyen az akár teleház, művelődési ház, általános művelődési központ, bezárt közoktatási intézmény stb.
Az IKSZT keretében megvalósíthatók a foglalkoztatási, vállalkozásfejlesztéshez kötődő, gyermek és ifjúsági, oktatási, képzési, közművelődési, szociális és lakossági, ügyfélszolgálati jellegű szolgáltatások is. Az IKSZT mindemellett helyet biztosíthat a szakmai támogató hálózatokhoz kapcsolódó szolgáltatásoknak, vállalkozási tevékenységeknek, és megjelenhetnek benne egyéb kapcsolódó szolgáltatások, funkciók, a közösségek fejlődését, a közösségi tervezést szolgáló, illetve a roma lakosság társadalmi integrációját elősegítő programok, projektek. Az IKSZT-ben elérhető szolgáltatások működtetése alapvetően az ÚMFT operatív programjaiból, az ÚMVP szolgáltatásfejlesztési és működtetési intézkedéseiből, illetve az egyes funkciókhoz kötődő hazai forrásokból (pl.: e-Magyarország pontok, Foglalkoztatási Információs Pontok) finanszírozott fejlesztésekből, programokból valósítható meg.
Tárcaközi egyeztetések
Az ÚMVP irányító hatóság tervei szerint támogatás igénylésére jogosultak az 5000 fő lélekszám alatti, a 100 fő/négyzetkilométernél kisebb népsűrűséggel, illetve tanyás térséggel rendelkező – kivéve városi jogállású vagy kistérségi központ – településeken működő helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, nonprofit szervezetek, valamint egyházi jogi személyek.Az ÚMVP jogosult települések száma alapesetben összesen 2787. A kiválasztás során alkalmazni kívánt egyik legfontosabb alapelv, hogy a pályázó rendelkezzen egy minimum öt évre szóló működtetési és fenntartási tervvel, melyben bemutatja az IKSZT-ben tervezett, kötelezően vállalt szolgáltatásokat, valamint a további vállalt, egyéb forrásokból, pályázat útján megvalósítandó tartalmakat.
A kérdés az, hogy milyen mértékben és milyen hatékonysággal sikerül e forrásokat koordinálni, azokat az IKSZT kereti közé „terelni”. A forráskoordináció hatékonyságának biztosítása érdekében kormányzati szintű együttműködés szükséges. A tárcák ezt felismerve, folyamatosan egyeztetnek a vidéki szolgáltatások közös, integrált fejlesztésének lehetőségeiről.
Az eddigiek alapján is látható, hogy ez az egyik legösszetettebb, szinte minden vidéki szereplőt, közösséget és szolgáltatót érintő vidékfejlesztési intézkedés, melynek végrehajtása – tekintettel a jogcímhez kapcsolódó forrás nagyságára és „integráló jellegére” – további, elsősorban tárcaközi egyeztetéseket tesz szükségessé, hogy az ÚMFT operatív programok ez irányú fejlesztései is szinergiában valósuljanak meg.