Nyomtatás

Közösségvezérelt helyi fejlesztés, avagy hogyan vonhatók be az emberek a döntéshozatalba

Írta: Csépe László - .

INTERJÚ

http://urbact.eu/uploads/tx_sitenews/Urbact-CLLD-top.png

Közös álláspont a Közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) jelentéséről, a közösségi tervezéssel kapcsolatos tapasztalatok megosztása, mire használható ez az eszköz a nem városi térségekben, és megérteni azokat a kihívásokat, amelyeket a CLLD városi alkalmazása jelent – ezek voltak a fő célkitűzései annak a munkaszemináriumnak, amelyet az URBACT a közelmúltban szervezett közösségvezérelt helyi fejlesztés témában.

 

A szeminárium után lehetőségünk nyílt eszmét cserélni Darinka Czischke projektvezetővel az általa vezetett, szélesebb perspektívájú, Új koncepciók és eszközök a fenntartható városi fejlődésért a 2014-2020 időszakban című URBACT tanulmány eredményeiről.

K: Darinka, az Ön véleménye szerint melyek azok az elemek, amelyek a legjobban jellemzik a CLLD-t?
V: Először is, el kell mondani, hogy CLLD a Bizottság által használt kifejezés egy olyan új típusú szakpolitika leírására, amely alulról felfelé, nem pedig felülről lefelé építkezik. Helyi emberek helyi partnerségeket alkothatnak, amelyek aztán kialakítják és végrehajtják integrált stratégiájukat. Ebben a partnerségben egyetlen csoport sem részesedhet a szavazatok több mint 49%-ában, emellett a civil és a vállalkozói szférának legalább a szavazatok 50%-a felett kell rendelkeznie. A CLLD-t gyakran módszerként vagy eszközként említjük, de én nem értek egyet ezzel. Hiszem, hogy a fő üzenet az, hogy a CLLD egy módja annak, ahogyan a dolgainkat csináljuk. Ez egy más nézőpontja a részvételnek, amely olyan gondolkodásmódot igényel, ahol az emberek vannak a politikai döntéshozatal központjába helyezve. Ez a problémák keresleti oldali nézetéből indul ki, a helyi emberek igényeire támaszkodva, ahol a helyi emberek egyben a vezetőülésben is helyet kapnak. Azt is meg kell jegyezni, hogy CLLD az egyetlen olyan EU-szintű program, ahol a stratégiák megalkotását, és a projektek kiválasztását a helyi szereplők végzik. Ez jelentős paradigmaváltás.
Mindazonáltal, ha a CLLD-t a regionális és a városi politika kontextusában vizsgáljuk, látszik, hogy ez csak egy kis része a teljes képnek. Egyes alapok mindössze 5%-ot különítettek el CLLD-re, így tehát még mindig messze állunk attól, hogy a CLLD legyen a meghatározó paradigma, de dolgozunk rajta, és még az utazás elején vagyunk. A szemináriumon láthattuk a CLLD-vel kapcsolatos megértés és elköteleződés tekintetében megmutatkozó sokféleséget, és a szeminárium nagyon hasznos volt, hogy elkezdjünk kialakítani egy közös álláspontot. Emellett számos jó esetet ismertünk meg, azt is mondhatom, hogy úttörőket, mint például a svéd Gotheburg városa, vagy a finn LEADER gyakorlat.

K: Hogyan tudják a városok illetve más helyi szereplők a CLLD-t konkrétan használni?

http://urbact.eu/uploads/RTEmagicC_Urbact-CLLD_02.png.pngV: A CLLD jelenlegi modelljét bizonyos kulcsfontosságú uniós programok során fejlesztették ki és tesztelték le – ezek voltak a LEADER, illetve FARNET, míg mások, mint az URBACT már eddig is tartalmazták a CLLD egyes elemeit. Alapvetően 8 lépése van szükség a CLLD beindításához, és a fő elv a folyamat iteratív jellege. A spirál diagram nagyon jól reprezentálja ezt, és ezt minden olyan kollektív törekvésre lehet alkalmazni, amely megköveteli, hogy egy csoport együtt járjon be egy utat, és végül ismét megvizsgálja a kiinduló állapotot. Arra is utal, hogy fokozatos, növekvő módon érünk el eredményeket, nagyon hasonlóan ahhoz, ahogy a normális életünkben is működünk – kicsiben indulnak a dolgok, aztán a részletek és a komplexitás szintje növekszik, és a folyamat során időnként visszatérünk az alapokhoz, és lehet, hogy valamit érdemesnek találunk megváltoztatni vagy áthangolni. A lépések száma változhat, de a folyamat lényege a CLLD-t meghatározó három fő elem. Ezek az elemek, más néven a "CLLD háromsága" a stratégia, a partnerség és a terület. A módszer önmagában nem változik, ha azt városi területeken alkalmazzuk, a tartalom az, ami viszont más lehet.

K: Abból, amit hallottunk, tud már most azonosítani néhány olyan sajátosságot, ami a CLLD városi alkalmazásához kapcsolódik?
V: Először is ki kell emelni a városi környezet komplexitását és sokszínűségét. Eddig a CLLD-t elsősorban vidéki területeken alkalmaztuk, de az összetétele és a dinamikája teljesen más ezen a szinten. Az emberek legtöbbször ismerik egymást, egymás nevét, háttérét, politikai orientációját és így tovább. A városi környezetben nagyságrendekkel több szereplő található, amelyek közül egyesek jobban láthatók, mások kevésbé, egyesek közvetettebb módon vannak jelen stb. Közben általában léteznek már meglévő platformok és akciók, olyanok is, amelyek használnak részvételi módszereket. A CLLD-nek tehát meg kell találnia a helyét ebben a szövetben anélkül, hogy megismételne, megduplázna már meglévő folyamatokat.
Mindehhez jönnek a politikai feszültségek, vagy a különböző igazgatási szintek közötti feszültség, illetve a félelem a decentralizációtól minden szinten. A helyi szintű közigazgatás általában fél átadni hatalmat a helyi csoportoknak. A szokásos érv e csoportok hiányos érdekképviseleti reprezentativitása, valamint korlátozott kapacitása komplex stratégiák és költségvetés kezeléséhez. És persze a városi környezetben sokkal magasabb a veszélye annak, hogy a CLLD csoportok különféle érdekcsoportok befolyása alá kerülnek.
A másik kihívás, ami említésre került, a város-vidék dimenzió, és ehhez kapcsolódóan a határok kérdése, amelyet még mindig nagyon is feketén-fehéren érzékelünk. Egy erősen urbanizált világban élünk, különösen Európában, ahol nem beszélhetünk tisztán vidékiségről vagy tengerparti övezetről. Az emberek különböző területi struktúrákban és sűrűségben élnek, amelyek a természeti környezet tekintetében is nagyon hibrid feltételeket jelentenek. Éppen ezért el kell kezdenünk a városi és vidéki területek keverékében gondolkodnunk, mintsem hogy erős határvonalat lássunk a vidéki és városi térségek között. Ebben a sorozatban a harmadik szeminárium ennek a részleteivel fog foglalkozni.

K: Van az Ön véleménye szerint olyan fő összetevő, ami a CLLD sikeres városi használatához szükséges?
V: A CLLD használatánál persze sok múlik azon, hogy milyen az adott ország kultúrája, politikai és társadalmi szervezeteinek rendszere, mennyire nyitott a kormány a közösségek bevonására. Láttuk ma, hogy a városok és országok nagyon különböző módokon jutnak el a CLLD alkalmazásáig. Nem meglepő, hogy Svédország és Finnország voltak az első országok, amelyek bevezették CLLD-t a partnerségi megállapodásaikba. Ezek azok az országok, ahol a részvételi megközelítés mélyen gyökerezik a hagyományokban, és ez kapcsolódik ezen országok szociáldemokrata értékeihez is. A skála másik végén látjuk azokat az országokat, amelyekben nincs különösebb hagyománya a részvételi folyamatoknak, de ahol erős társadalmi mozgalmak működnek éppen ebben az időszakban. Itt utalok főleg Spanyolországra és Görögországra, ahol a CLLD használata és egyéb részvételi típusú folyamatok bevezetése alulról jövő igény. Ez két különböző modell, de mindkettő elvezethet a CLLD használatához.
De a legfontosabb összetevő talán mégis az, hogy a városok higgyenek a részvételben, és bízzanak abban, hogy a legjobban úgy szolgálhatják polgáraikat, ha bevonják őket a helyi politikai döntésekbe.
 
Képek forrása: (1) Katy Wrathall on flickr. (2) Guidelines on CLLD for Local Actors, 14. oldal.

Ajánlott angol nyelvű irodalom:
Ten differences between Integrated Territorial Investments (ITI) and Community Led Local Development (CLLD) – URBACT blog
Guidance on Community-Let Local Development in ESI Funds – EC, DG Regio website   
Guidance on Community-Let Local Development for Local Actors – EC, DG Regio website

forrás: http://www.urbact.hu/