A kis és közepes gazdaságoknak kell előtérbe kerülniük
El kell érni, hogy a következő európai uniós költségvetési ciklusban a kis és közepes gazdaságok kerüljenek előtérbe - mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára hétfőn Bátaszéken.
Az elmúlt hét évben az európai uniós támogatások elsősorban a nagy gazdaságok versenyképességét segítették, a gépbeszerzések, az állattartó telepek korszerűsítése terén a kis és közepes gazdálkodók hátrányban voltak. Ezen változtatni kell - jelentette ki Kis Miklós Zsolt.
Az agrár-vidékfejlesztés legfontosabb célkitűzése, hogy a vidéki életminőség tovább javuljon, és új munkahelyek jöjjenek létre. Ha a gazdaságok fejlesztenek, az általában a munkahelyek számának csökkenésével jár - jegyezte meg, hozzáfűzve, gy kell munkahelyeket teremteni, hogy közben nővekedjen a versenyképesség. A következő hat évben a munkaigényes ágazatok - kertészet, állattenyésztés, erdőgazdálkodás - támogatására állnak rendelkezésre források - mondta.
Az államtitkár kitért arra, hogy a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési támogatások összege a következő hétéves időszakban összességében nagyobb lesz, mint a 2007 és 2013 közötti ciklusban: a közvetlen támogatás kerete 2000 milliárd helyett 2500 milliárd forint, a vidékfejlesztési támogatások összege 1551 milliárd forinttal szemben 1223 milliárd forint lesz.
A 2014-2020 közötti vidékfejlesztési program forráselosztása szerint a beruházásra és tárgyi eszközökre jut a legnagyobb összeg, 450 milliárd forint, 188 milliárd az agrár-környezetvédelemre fordítható keret. Mezőgazdasági üzemek fejlesztésére 59, ökológiai gazdaságok támogatására 62 milliárd forintot terveztek. Szólt arról is, hogy a 2016. január 1-től olyan agrár-környezetgazdálkodási programot vezetnek be, amely valóban a kis és közepes gazdaságokat szolgálja. A szakmailag is átdolgozott programot kevesebb jogcímmel hirdetik meg, a cél az, hogy mindenki egyszerűbben tudjon hozzáférni, ne pedig csak "egyesek, nemesi kiváltságok révén" - mondta.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke mások mellett arról beszélt, hogy a helyi földbizottságok feladatát május 1-től a kamara megyei elnökségei látják el. Mint mondta, eddig mintegy négyezer termőföld-adásvételhez járultak hozzá; a települési agrárgazdasági bizottságok véleményezik az adásvételt, a megyei elnökség pedig dönt róluk.
A települési bizottságok nagyészt lefedik az országot, az elnök ismertetése szerint 2855 településen összesen 2305 ilyen testület működik.
(MTI)
forrás: www.kormany.hu