Az én Zagyvaságom fotópályázat célja a kiírás szerint az volt, hogy minél több nézőpontból láthassuk a lefedettségi területünk településeit. A Zagyvaság Vidékfejlesztési Egyesület Helyi fejlesztési stratégiájának megvalósítása során fontosnak tartja, hogy minél több helyi szereplővel konzultáljon és kapcsolódjon hiszen a mi mottónk: közösségvezérelt helyi fejlesztések.

Ez a fotópályázat így annak is a próbája volt, hogy meglássuk egy ilyen (művészeti) műfajjal, mint a fotózás felfedhetünk-e olyan egységes gondolatiságot a térségben élők felől, ami esetleg további fejlesztési irányokhoz is utat mutathat majd. Egy kísérlet volt arra is, hogy van-e helye ennek a megszólítási módszernek.

Elvárások a részvételi számmal nem voltak, reméltük, hogy visszajelzés lesz arra is, hogy ez egy kiindulópont-e, tehát a fotópályázat egy ismétlődő és folyamatos lehetőség maradhat-e az egyesület életében.   Összesen 28 fő küldött be fotót és érkezett egy külön csomag is a Pillér Szociális Intézménytől, onnan 5 fő látásmódjáról kaptunk képet, hogyan látják ők a településeket, ahol élnek.

Nagy öröm volt látni azt is, hogy "Amit megváltoztatnék a településen" kérdésfelvetésre is jöttek fotók, nagyon jó, hogy nem ijedtek meg ettől és merték megmutatni azt, hogy nem minden tökéletes vagy éppen azt, hogy ami nem tökéletes mégsem biztos, hogy változtatást igényel csak azért mert első ránézésre így érezzük. Ezek fontos visszajelzések lehetnek a települések vezetőinek is.

Eredetileg több kategóriában terveztük a díjazást, de szervezőként élve a változtatás jogával a beérkező regisztrációk majd beküldött fotók alapján a felkért zsűrivel egyetértésben 1 kategóriában lett díjazás, nem helyezések, hanem 3 kiemelt díjazott és 1 különdíj lett. Zsűritagoknak Sárba Katalint, Vágány Zoltánt és Valló Endre Benedeket kértük fel.

Katalin és Zoltán a 3 kiemelt díjazottról, Benedek a különdíjról döntött. Katalin a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kultúraszervező, főtanácsos munkatársa, kicsit több mint hobbi számára a fotózás. Zoltán fotográfus és emellett más művészeti ághoz a zeneművészethez is kapcsolódik, zongorázik. Benedek első éves egyetemista angol-biológia tanárszakos, ugyanis azt mindenképp szerettük volna ha egy fiatal is érvényre juttathatja a véleményét.

Kati azon keresztül figyelte a képeket a kiírás feltételei mellett, hogy melyek azok a képek " melyek azt sugallják, hogy a készítőjének fontosak a helyi hagyományok, az identitása, a szülőföldje".

Zoltán szempontjai "az egyre inkább hangsúlyos és nagy figyelmet és védettséget érdemlő élő természet, illetve esztétikus tájak beilleszkedése a helyi környezetbe, továbbá a természeti értékeink felfedezése és méltó értékelése megbecsülése mindennapjaink épített környezetébe".

Benedek másik három kortársát kérte még fel, hogy segítsenek neki a döntésben: "a természetfotók kerültek nálunk a fókuszba és egy fotózási elv, színarány szerint választottunk, ami a: 70-20-10% a képen megjelenő színeknél".

A közönségnek is megadtuk a lehetőséget a véleménynyilvánításra a facebook segítségével, hogy teljes legyen a megszólítás. 

Az említett egység, amit kerestünk és láthatóvá vált mi az, amit az itt élők szeretnek az egyértelműen a természet, a vidéki környezet kincsei, és megjelenik az épített környezet és épített örökség is, de az inkább csak a természet hátterének.

A zsűritagok választásainak összefésülése után, és a közönség döntése alapján díjazásban részesültek:

KIEMELT DÍJAZOTTAK:

Antal Tünde, ajándéka egy 2 fő részére felhasználható utalvány 1 éjszakára az ecsédi BUZÁS PICE Vendégházba reggelivel, wellness használattal

 

Laczik Csaba, ajándéka egy 20 000 Ft értékű utalvány a fenyőharaszti kastély éttermébe.

 

Nagy Petra, ajándéka egy 15 000 Ft értésű utalvány a zagyvaszántói Édenkert Csárda Éttermébe

 

KÜLÖNDÍJ: Petrovics Zsombor, ajándéka egy 10 000 Ft értékű utalvány a hatvani ENZO di NAPOLI Pizzériába

 

KÖZÖNSÉGDÍJ: Horváth-Vikor Anikó, ajándéka egy 5 000 Ft értékű Líra könyvutalvány

A BUZÁS PICE Vendégház utalványa a tulajdonos Karsai László felajánlása, minden más utalvány a Zagyvaság Vidékfejlesztési Egyesület felajánlása.

A díjazott pályázókon kívül mindenki, aki küldött be fotót az emléklap mellé kapott egy hűtőmágnesnek vagy fotókeretnek is használható mini képkeretet, benne általunk kiválasztott fotó kinyomtatva, valamint egy 2000 Ft értékű Ennie Coffee (Hatvan) utalvány. Ezek szintén a Zagyvaság Vidékfejlesztési Egyesület felajánlásai. 

Jövő héten Nagykökényesen a Kis-térségfejlesztők Szakmai Egyesületének "Merre tart a magyar falu?" című konferenciáján, melyben egyesületünk társszervező mindenki fotóját kivetítőn mutatjuk meg a konferenciára érkező vendégeknek is. Jeles vidékfejlesztési szakemberek lesznek ott ezen a konferencián, a Dessewffy kúria pedig egy méltó helyszíne a fotók ilyen módon történő úgymond kiállításának is.

Szeretettel gratulálunk mindenkinek a pályázaton való részvételért, köszönjük, hogy a beküldött fotókkal megmutatták nekünk mi az AMIT SZERETNEK A TELEPÜLÉSEN és mi az AMIT MEGVÁLTOZTATÁNÁNAK A TELEPÜLÉSEN.

Huczka Márk polgármester úrnak köszönjük a vendéglátást!

Az idei év második félévre is tervezünk újabb fotópályázatot, melyre szívesen fogadunk témajavaslatokat is!

 

2026. június 15.

Fekete Anita

A LEADER Egyesületek Szövetsége és a Nemzeti KAP-hálózat közös szervezésében lezajlott Országos Szakmai LEADER Nap fókuszában a vidékfejlesztés jelenlegi nehézségei, a forráslehívások felgyorsítása és az uniós agrártámogatások jövője állt. A szakértők a túlélési átállás és a közösségek megerősítésének fontosságát hangsúlyozták.

A LEADER Egyesületek Szövetsége (LESZ) és a Nemzeti KAP-hálózat Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egysége országos szakmai napot rendezett a Herman Ottó Konferencia Központban, ahol a résztvevők a vidékfejlesztési politika jövőjéről és az aktuális támogatási kérdésekről egyeztettek.

Megnyitójában Fieszl Csaba, a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység igazgatója az együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a jövőtervezés mellett a források mielőbbi lehívása, valamint azok hasznosulása a vidék- és közösségfejlesztésben most a legfontosabb feladat.

Szabó Mátyás, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium képviseletében arról beszélt, hogy a helyi akciócsoportok hosszú ideje nehéz helyzetben működnek az elhúzódó támogatási folyamatok miatt. Hangsúlyozta, hogy a minisztériumi struktúra átalakulását követően gyorsító intézkedésekre készülnek a LEADER-kifizetések és a helyi pályázatok ügyintézésében. „Nem türelmet kérünk, hanem belátást. Az elmúlt húsz évben elég sok türelmet gyakoroltak a HACS-ok” – fogalmazott. Kitért a Szent István vidékfejlesztési programra is, amely tíz falunként évi egymillió forintot biztosítana.

Zsán-Klucsó Klaudia (Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium) megerősítette: bár új kötelezettségvállalás épp nem történik, a háttérmunka zajlik, a kifizetésekhez pedig fel kell pörgetni a tempót. A VP zárásakor 103 HACS esetében 116,6 milliárd forintos igény futott be, míg az új KAP Stratégiai Tervben a 105 HACS számára összesen 56,8 milliárd forint fejlesztési és 12,9 milliárd forint működési forrás áll rendelkezésre.

Új uniós keretek és a Vidéki Paktum

Finta István (LESZ, ELTE-KRTK tudományos főmunkatárs) a fejlesztéspolitika uniós átalakulásáról beszélt. Kiemelte, hogy a források egyetlen alapba koncentrálódnak, a döntés tagállami hatáskörbe kerül, miközben a korábbi uniós garanciák elvesztek. Szerinte az integrált megközelítés hazai alkalmazása eddig kudarcos volt, az új egységes alap azonban lehetőséget kínál az áttörésre a folyamatos „kialakít-tesztel-kijavít” módszerrel és a többszintű partnerség érvényesítésével.

Ocskó Edina, a Rural Pact koordináló bizottságának tagja az EU 2040-ig szóló vidékfejlesztési jövőképét mutatta be. A Vidéki Paktum célja egy olyan platform létrehozása, amely felerősíti a vidéki hangokat. Felhívta a figyelmet az idén, 2026 áprilisában létrejött Magyar Vidéki Paktumra, hangsúlyozva az agráriumon túlmutató célzott fejlesztések fontosságát. Kiemelte: a helyben maradás jogának támogatása a források legalább 30 százalékát indokolná.

Demográfiai krízis és túlélési átállás

Németh Nándor (KIFESZ) a szegénység és a demográfia összefüggéseit vázolta fel. A magyar lakosság mintegy 20 százaléka küzd kirekesztődéssel, ami elsősorban a falvakat érinti. A születésszám történelmi mélyponton van: az óvodába lépők száma idén 70 ezerre esett a hálózat 100 ezres kapacitásához képest. Ez drasztikus intézménybezárásokhoz és az oktatást féltő családok elvándorlásához vezet, ami már nem pusztán oktatáspolitikai, hanem vidékfejlesztési kihívás. Ezen a tendencián a 300 ezer embert érintő Felzárkózó Települések (FETE) program is próbál enyhíteni.

Gelencsér Géza (LESZ alelnök) a geopolitikai és ökológiai válságokra utalva a „zöld átállás” helyett a „túlélési átállás” kényszerét hangoztatta. A vidék szerinte az alkalmazkodás legfőbb terepe, különösen az energetika és a vízvisszatartás területén. Szavaiból éles kritika is megfogalmazódott: a vidékfejlesztési források háromnegyede tisztán agrárfejlesztésre megy el. Emiatt a vidéki társadalom sebei nem gyógyultak be, a lakosság elöregedett, a helyi természeti erőforrásokat pedig gyakran külső befektetők használják fel, miközben az ország extrém magas importfüggősége továbbra is fennmaradt.

Forrás: hermanottointezet.hu